"Meg kell tanulnod, hogy van, amikor igenis egyedül maradsz, és senki sem fogja majd a kezed, nem mondják azt, hogy elég vagy, és az egyetlen dolog, amiből erőt meríthetsz, az saját magad. De tudod mit? Ez a legjobb dolog, ami történhet veled. Megedződsz, megerősödsz, és onnantól egy dolog biztos: nincs az a csapás, ami úgy össze tudna törni, hogy ne tudnál felállni. Tudod, miért? Mert magadból szerzed az erőt, és nem másból." ~Oravecz Nóra


2013. június 24., hétfő

Chapter 5.

"Srácok! Csináljunk twitcamet!" kiabálta Liam a nappaliból. Sóhajtottam és leültem Liam mellé, ahogyan a többiek is tették. Liam elindította a kamerát és pár másodperc múlva megláttuk magunkat a laptop képernyőjén. A nézők száma egyre növekedett. " Mivel még nem volt olyan, hogy a fiúkkal kameráztam volna, és ti nagyon szerettétek volna, ezért gondoltam itt az idő." magyarázta Liam.
"Meg amúgy is unatkoztunk." mondtam és megvontam a vállam.
"Ja." mondták a fiúk szinte egyszerre. Liam sóhajtott, és elkeztünk válazsolgatni a kérdésekre, amiket küldtek nekünk twitteren.
"Nem tudok aludni!" hallottam meg egy halk hangot. Hátranéztem és Lauren fáradt szemeivel találtam szembe magamat. Odasétáltam hozzá és legugoltam, hogy egy szintben legyünkól . Rámosolyogtam majd felvettem. A teddymackója és az alvós párnája is nála volt, amiket a kicsi kezeiben cipelt. Visszamentem a fiúkhoz, majd leültem a kanapéra és beleültettem az ölembe. Lauren feje a mellkasomon pihent és az újját a szájába vette. Adtam egy puszit a feje tetejére és finoman simogatni kezdtem a hátát. Liam elhelyezte a kamerát úgy, hogy lássák Laurent.
"Ő itt Lauren, de már mindannyian tudjátok." mondta Louis és intett egyet. Lauren rámutatott a laptop képernyőjére.
"Ez a lány pont úgy néz ki mint én!" mondta. Kuncogtam egyet és mindkét keromat körbefontam Lauren pici derekán.
"Az te vagy, butus!" nevetett és megfogta a kezemet és játszani kezdett vele. A kezét az én kezemre rakta, ami között nagy különbség volt. Az ő apró keze négyszer is ráfért volna az enyémre.
"El akarok menni aludni!" nyafogott Zayn.
"Renben. Elmehetsz!" mondta Liam, mintha valami tátgyaláson lettünk volna. Felállt majd a szobája felé vette az irányt egy "Jó Éjt!" kíséretében.
"Megyek hozok nasit." mondtam és óvatosan leraktam a srácok mellé Laurent, amíg én kimegyek kajáért.
"Veled akarok menni apuci!" duzzogott Lau és keresztbe fonta a karját. Mosolyogtam és felvettem amíg ki nem értünk a konyhába.
"Milyen nasit szeretnél picúr?" kérdeztem.
"Sütit!" mondta izgatottan. uncogtam és megráztam a fejem.
"Már túl késő van a sütihez." mondtam neki. Bólintott és elkezdett játszani a papírrepülő formájú nyakláncommal. Mosolyogtam és felültettem a konyhapult tetejére.
"Szeretnék egy szivárványt tele sütivel és rajta gumicukorral, és egy csipetny sóval." mondta véletlenszerűen.
"Sóval?" kérdeztem.
"Mhm." mondta miközben a fejét belefúrta a nyakamba.
"Miért sóval?" kérdeztem nekitámaszkodva a pultnak.
"Mert... nem tudom." mondta miután átgondolta. Nevettem egyet miközben egy doboz sósperec mellé leültettem. Letörtem belőle egy darabot és odaadtam neki. Odaemelte a szájához megszagolta, majd csak utána kapta be. Kuncogtam, de hirtelen Lauren elkezdett köhögni.
"Jól vagy, babygirl?" kérdeztem teljesen pánikba esve. Bólogatott.
"Nem szeretem a sajtot többé!" suttogta nekem.
"Ebből mi a tanulság? Nem rágunk túl gyorsan!" viccelődtem. Kuncogott és ásított egy nagyot. "Valaki kezd álmos lenni!" mondta és a karjaimba vettem. Kimentem a nappaliba, ahol a fiúk épp most fejeztél be a twitcam-et. "Megyek lefektetem aludni Laurent." mondtam amire bólogatás volt a válasz. Folytattam az utat fel az emeletre, kezemben Lauval.
"Ott vannak a szörnyek az ágyban!" mondta és megfogta a kezem. "Meg fognak enni!" folytatta. Belenéztem a gyönyörű szép szemeibe, ahol félelmet fedeztem fel. Adtam egy puszit az arcára.
"Nincsenek szörnyek! Megígérem, hoyg biztonságban keszel!" mondtam neki, majd beléptem a szobába. Beraktam az ágyba és felült, majd arra várt, hogy adjak neki egy jóéjt puszit. Megsimítottam az arcát és adtam a homlokára egy puszit.
"Nem akarom, hogy elmenj!" mondta.
"Nem fogok, manó! Menj aludni, és nemsokálra jövök és megvédelek!" suttogtam és gyengéden megsimogattam a hátát. "Biztonságban vagy. Senki nem tud bántani!" nyugattam meg. Megvártam míg elalszik, és amikor már az igazak álmát aludta adtam neki egy puszit majd betakartam. Megfogtam a telefonom, majd lesétáltam a földszintre, ahol csak Louis volt csak ébren. Odamentem és leültem mellé.
"Jó apuci vagy, Hazza!" mondta játékosan Louis. Kuncogtam.
"Megyünk holnap valamerre?" kérdeztem. Ez volt az egyetlen ok, amiért lent voltam.
"Úgy emlélszem, hogy Paul azt mondta, hogy lesz holnap majd egy photoshoot." mondta. Bólintottam majd sóhajtottam. "Miért?"
"Csak Laurennek akartam tölteni a napot." mondtam.
"Nyugi! Lesz elég időd erre!" mondta mosolyogva.
"Tudom. Na megyek aludni! Jó éjszakát!" mondtam és a lépcsőhöz indultam.
"Neked is!" mondta Louis két ásítás között. Beléptem a szobába és óvatosan befeküdtem Lauren mellé az ágyba. Bacsuktam a szemem és nemsokálra el is aludtam.

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Köszönöm szépen ezt a sok pozitív kommentet. De nem csak ez!! Folyamatosan nő százasával a látogatók száma! Ezt nem hiszem el! :oo ♥♥ Valami fantasztikusak vagytok! :DD Remélem tetszett a rész, és ha van egy percetek akkor komizni is ér.. ;) Nem sokálra hozom a kövi részt! :D Legyetek rosszak.. ;D (Azért ne annyira! ) xoxo

2 megjegyzés: