Chapter 9 [2 of 2] [RÉSZLET]

"Niall... reggel 8 óra van. A vásár csak délután 4-kor nyit." világosította fel Louis.
"Oh... igen." keseredett el Niall.
"El akarok menni a vásárra!" kiáltott fel Lauren.
"Hát... még sincs más választásod, Hazza." kacsintott Niall. Sóhajtottam és bólintottam egyet.
"Rendben." motyogtam, amit szinte csak én hallottam. Megráztam a hajam, amivel sikerült megigazítanom. Kuncogást hallottam, majd lenéztem Laurenre. "Tetszik?" kérdeztem vidáman. Csak tovább mosolygott, és a nagy szemeivel engem nézett.
"Még egyszer!" tapsolt a kezeivel. Nevettem és megráztam a hajamat.
"Érzem, hogy hapcizni fogok." jelentette be Niall, majd tüsszentett, ami után Lauren is.
"Egészségetekre!" ütögette meg barátom hátát Liam.

Chapter 8 [3 of 3] / Chapter 9 [1 of 2]

"Na most legyen elég!" állt közénk Liam. A férfi abbahgyta az ütést, és letérdelt, hogy egy szinten legyen velem.
"Akkor is vissza fogom szerezni a lányomat! Nézz a hátad mögé kölyök!" suttogta, szinte köpve a szavakat - de nem tudom, hogy hogyan tud beszélni az összetört arcával. Felállt, majd kisétált az ajtón. A fájdalomtól becsukódott a szemem, majd egy apró testet éreztem hozzám simulni. Lauren a pici orrát a nyakamba fúrta.
"Biztonságban vagy nálam, babygirl! Nem fog bántani senki!" szinte leheltem a szavakat, amik éppen hogy kifértek a számon. Alig éreztem az állkapcsom részi területeket.
"Gyere. Segítek." mondta Liam, és a kezét felém nyújtotta. Pár perccel később a saját lábamon álltam, Liam-en támaszkodva.
"Apuci!" szólt Lauren és a két apró karját felém tartotta.
"Pici lány! Apuci most nem tud felvenni. Fáj mindene." mondta Liam.
"Nem, semmi baj!" mondtam, és lassan felvettem a csöppséget, anélkül, hogy Liam tiltakozhatott volna. Bevallom, mindenem iszonyatosan fájt, de nem hagyhattam, hogy Lauren elmenjen. Nem akartam elhanyagolni. Óvatosan nekitámaszkodtam a kanapénak, és nagy nehezen sikerült leülnöm. Laurent az ölembe ültettem és magam felé fordítottam. Próbálta átölelni a hasamat, és a mellkasomra hajtotta a fejét. Felszisszentem, és kicsit összerezzentem. Liam segítőkészen kivette az ölemből a picit, majd felhúztam a pólómat. Az alsó bordáim körül kék és lila foltok helyezkedtek el, nem beszélve a gyomorszájon ütés nyomairól. Esküszöm, hogy meg fog fizetni a sebekért, és, hogy megpróbálta elvenni a kislányomat.

Chapter 9 [1 of 4]

*Harry szemszöge*

"Harry! Harry! Harry! Har-"
"Mivan, Niall?" szakítottam félbe, mert kezdett idegesíteni, hogy egész végig a nevemet ordítja. A konyhában voltam és éppen almát ettem, mert semmi erőm nem volt ahhoz, hogy készítsek valamit.
"Így hogyan megyünk bárhova is, ha így nézel ki?" sikította Niall.
"Nem megyünk sehova, mert őszintén így-" mutattam magamra "-én nem megyek semerre sem."
"Olyan vagy, mint Debby Downer. És a Debby Downerek nem viccesek. Főleg a Harry Styles féle Debby Downerek. Mert ha megtudja, hogy vásárolni megyünk a-"
"Niall! Olyan bolond vagy! Biztonsági őrök nélkül nem mehetünk sehova sem." világosítottam fel. Csak hanyagul megforgatta a szemét.
"Csak egy vásárlás. Semmi több. Inkább poshadnál itthon? Még a függönyöket is be kell húznod, mert nem telik el egy olyan nap, hogy a paparazzik nem e lepnék el a házat délutánonként. És majd ha valahova el szeretnél menni, csak futva teheted meg, mert jönnek utánad ameddig ki nem fulladnak. Majd lencsevégre kapnak, azzal a címmel, hogy ,,Harry Styles inkább fut, mint fényképezkedik a rajongókkal,,. Ezt akarod?" - fújta ki a levegőt a barátom. Egy szusszal, hogy lehet ezt elmondani? - "De még reggel van, Harry! Talán még a rajongók is alszanak! Csak egy gyors vásár.
"CSAK NEM VÁSÁRT HALLOTTAM?" kiabált le a lépcsőről Louis.
"Srácok! Felébresztettétek Laurent." sétált le Liam kezében a picit cipelve.
"Jót a aludtál, babygirl?" kérdeztem, miközben megpusziltam a homlokát, és átvettem Liamtől. Megdörzsölte az álmos szemeit, és ráhajtotta a fejét a vállamra.
"Nagyon jót! A hercegnőkről álmodtam." kapta fel a fejét. Kuncogtam egyet.
"És miről szólt?" kérdeztem.
"Hát, hogy elmentél, hogy megmentsd a királylányt egy toronyból, és amikor lehoztad őt onnan, akkor meg akart csókolni és-" de nem tudta folytatni, mert Liam félbeszakította.
"Uhh. Az normális, hogy 3 évesen a csókolózásról álmodik?" kérdezte.
"Nem tudom..."
"Bolt! Menjünk vásárolni!" éljenzett Niall.

--------------------------------------------------
Sziasztooook! :3 Elöször is szeretném megköszönni a kommenteket, sokat jelent. :) Másodszorra pedig sajnálom, hogy ilyen későn jönnek a részek csak... suli, és igyekszem a családommal tölteni a szabadidőmet. De ígérem mostantól, hogy minden SZOMBAT/VASÁRNAP hozom az új részeket! :) Addig is komizni ér! :D ;)